Bodor Johanna
BODOR JOHANNA
NÉV: BODOR JOHANNA
EMAIL: bodorjohanna@gmail.com
SZÜL.: Kolozsvár, 1965.10.23
FOGL.:
KOREOGRÁFUS, TÁNCMŰVÉSZ, SZÍNHÁZI ALKOTÓ
A MAGYAR SZÍNHÁZI TÁRSASÁG ELNÖKE
ÉLETRAJZ
Bodor Johanna nemzetközileg elismert magyar táncművész, koreográfus és színházi alkotó.
1965. október 23-án született Kolozsváron született Kolozsváron (Cluj-Napoca, Románia) Bodor
Pál (1930–2017) költő, műfordító és Zahan Julianna történész, könyvtáros gyermekeként.
Klasszikus balettképzését a bukaresti Állami Balettintézetben végezte 1975 és 1984 között. 1984
és 1985 között a bukaresti Operettszínház tagja volt, majd 1985-ben Magyarországra települt
családjával együtt.
Pályafutását a Honvéd Művészegyüttesnél (az akkori Magyar Néphadsereg
Művészegyüttesnél) kezdte Novák Ferenc vezetése alatt, majd 1986 és 1989 között a Győri
Balett tagja volt, 1989-től pedig a Szegedi Balettben folytatta művészi munkáját, ahol 1990 és
1993 között szólistaként lépett színpadra, a társulat magántáncosa volt.
1993 óta főleg szabadúszóként dolgozik: világszerte keresett koreográfusként és
vendégtáncosként szerepel, filmekben és prózai színházi előadásokban is közreműködik,
valamint saját darabokat hoz létre.
1994-ben Imre Zoltán koreográfusasszisztensnek kérte fel a Vígszínházban bemutatott
Össztánc c. produkcióhoz, ezzel kezdetét vette koreográfusi pályafutása. 1997 - 1998 között a
Zeneakadémián tanít művészi mozgást opera szakos hallgatóknak. 1998-tól, a Bárka Színház
indulásától két éven át a színház mozgástervezője és koreográfusa. 2002 és 2004 között a
szolnoki Szigligeti Színház tánckarának vezetője. 2016 és 2019 között a Budapesti
Operettszínház balett igazgatója volt. Több mint 170 előadásban alkotta meg a koreográfiát
vagy tervezte a mozgásokat. Tánc- és mozgáskurzusokat, workshopokat tartott 2009 és 2014
között több alkalommal is Marosvásárhelyen. Legutóbb 2019-ben a budapesti Színház- és
Filmművészeti Egyetemen Máté Gábor és Székely Kriszta osztályában tartott kurzust.
Több, mint 170 előadás koreográfusa, Magyarországon és külföldön.
Nemzetközi produkcióit Európa szerte jegyzik koreográfusként: Szentpéterváron a Lili bárónőt,
Jekatyerinburgban a Cigányszerelem című operettet. Koreografált Víg özvegyet Béres Attila
rendezése mellett 2008-ban Bukarestben, és dolgozott Tompa Gáborral a 2015-ben a
Kolozsvári Állami Magyar Színházban bemutatott Az öreg hölgy látogatásában. 2018-ban
pedig felkérést kapott, hogy az ausztriai Seefestspiele Mörbisch-en (magyarul: Burgenlandi
Ünnepi Hetek), a Fertő-tó partján 1957 óta minden évben megtartott operettfesztiválon
Kálmán Imre Marica grófnő című operettjének legyen a koreográfusa Karl Absenger rendező
mellett. 2025-ben a mannheimi Nationaltheaterben koreografálta Kálmán Imre
Csárdáskirálynő c. operettjét.
2014-ben jelent meg önéletrajzi könyve, Nem baj, majd megértem címmel, Jurányi Ház
közreműködésével színpadi adaptációt is kapott.
2000-ben Imre Zoltán-díjjal tüntették ki, 2007-ben megkapta az EuróPAS Magyar Táncdíjat.
2018-ban a Fidelio kuratóriuma beválogatta a KULT50-be, a kultúra ötven arca közé, 2019-
ben pedig ugyanitt ő volt a zenés színház kuratóriumi védnöke. 2021-ebn a Halhatatlanok
Társulatának örökös tagjává választották.
2024 óta a Magyar Színházi Társaság elnöke – első nőként ebben a tisztségben. Intézkedései
között szerepel a Független Művészeti Díj Bizottság alapítása 12 Kossuth-díjas szakember
bevonásával, amely az állami művészeti díjak felterjesztésével kapcsolatos döntések szakmai
véleményezését szolgálja.
Kulturális missziója, hogy segítse a diákok, egyetemisták szakmai fejlődését, illetve a fiatal,
pályakező színművészek és táncművészek támogatását. Fontosnak tartja a generációk
közötti szolidaritást. Vallja, hogy felelősséggel tartozunk az idős pályatársaink méltóságáért és
biztonságáért.
DÍJAK, ELISMERÉSEK
• Imre Zoltán-díj (2000)
• EuróPAS Magyar Táncdíj (2007)
• POSZT Legjobb koreográfia díj (2017)
• A kultúra 50 arca – KULT50 (2018)
• Örökös tag a Halhatatlanok Társulatában (2021)